Bemutatkozik Tamás atya
Pálfalvi Tamásnak hívnak, hét éve vagyok pap. Dunakeszin nőttem fel öt testvéremmel együtt katolikus családban. Nagyapáim sekrestyések voltak, apám is az, én kántorkodtam kamaszként. A Piarista Gimnáziumban érettségiztem Vácott, banki ügyintéző szakmát szereztem, s utána adtam be a jelentkezésemet Beer Miklós püspök atyának a szeminaristái közé.
A Szentek életét olvasva ébredt fel bennem a vágy, hogy szeretnék én is közéjük kerülni. Láttam, hogy mindegyikük a hivatásának élt, abban lett szent. Kíváncsi voltam tehát, hogy mi az én hivatásom. Sokat imádkoztam, hogy ezt megtudjam. A gimnázium ideje alatt egy hittantáborban kaptam meg rá a választ. Jézus egy szemlélődő imagyakorlat közben hívott meg az ő követésére, hívei vezetésére. Az ezt követő öt évben készültem a jelentkezésre, hogy teljes szívvel tudjam szeretni a hivatásomat, s egészen át tudjam adni magamat neki. Sokat segítettek ebben a jó papi példák, plébánosaim, szerzetes ismerőseim. Bár a nehézségeik elbizonytalanítottak egy időre, de az a gondolat, hogy az Isten jó, és jót akar, felbátorított.
Egerben végeztem el a teológiát, mely idő alatt sokat változott nem csak a tudásom, hanem a személyiségem is, hogy éretten mondhassam ki az igent Püspök atya előtt a szenteléskor. Vácott szentelt fel Miklós püspök 2015-ben. Első szolgálati helyem Szolnok volt, ahol két évig voltam káplán. Utána Salgótarjánban szolgáltam öt évet káplánként.
Most Marton Zsolt püspök atya idehelyezett Tápiósülybe kormányzónak.
Hálát adok az isteni Gondviselésért, és az Ő áldását kérem szolgálatomra és a rámbízottakra.
