Lelki adoptálás – tanúságtétel II.
Egy tövissel körbefont bölcső
Én Emi bátorítására kezdtem el a lelki adoptálást, 2020. májusában. Akkoriban lelkileg, imaéletileg egy nehezebb időszakot éltem meg, s bár lelkiismeretesen elmondtam minden nap az imát, ez nem igazán ment lélekből, inkább csupán kötelességtudatból csináltam. Erre az időszakra visszaemlékezve kész csoda, hogy elkezdtem egyáltalán. Éppen emiatt nem volt könnyű a rendszeresség, arról nem is beszélve, hogy akkoriban azt hittem, egy teljes rózsafüzért kell imádkozni…:)
Ilyen módon imádkoztam nagyjából 2,5 hónapig, s ezt követően jött egy fordulópont. Abban az évben a kisebb testvér táborban volt egy szentségimádás, ahol a Szentlélek hihetetlen módon megmutatta magát a közösség tagjainak. Nagyon sokan számoltak be különféle istenélményekről, amelyeket ekkor átéltek, azonban én itt is azt éreztem, nem kaptam semmit. A szentségimádás után, késő éjszaka még fent maradtam a kápolnában, s elkezdtem imádkozni az aznapi rózsafüzéremet. Az imádság közben a Jóisten megajándékozott egy üzenettel, amit egy képsor formájában kaptam meg:
Egy bölcsőben fekvő kisbaba jelent meg előttem. A bölcső körül volt fonva egy tövis ággal, s a jobb oldalán egy ördög-szerű alak jelent meg piros színnel, a baloldalán pedig a Szűzanya alakja, kék színnel. Ezt követően a két szín elkezdett összemosódni, majd amikor kitisztult a kép, csupán a kék színnel ábrázolt Szűzanya alakja maradt meg, a bölcsőről pedig eltűnt a tövis ág.
Ezen a hatalmas ajándékon túl még kaptam egy másik üzenetet is az első kilenc hónap során, mégpedig azt, hogy nem csupán egy kisbabáért imádkozom, hanem egy ikerpárért.
Ezeket az élményeket követően az imaéletem 180 fokos fordulatot vett, s sokkal személyesebbé vált. Ismét éreztem, hogy az imának ereje van, hiszen Isten megüzente: Mária ott van, harcol értünk, és győzni fog! Ezzel együtt ez volt az a pont is, amikortól szívügyemmé vált az életvédelem kérdése, s igyekszem a lelki adoptálás mellett a saját környezetemben tevékenyen részt venni a magzatok jogaiért folyó küzdelemben.
Horinka Dóri