Lelki morzsák

A szenteltvízről I.

„Hints meg Istenem izsóppal és én megtisztulok…” – /Zsolt. 50,9/

 

Kedves Római Katolikus keresztény testvérünk!

Ne nézz a szenteltvízre azzal a fölényes gondolattal, hogy ennek használata a múlt üres szokása, mely a mai modern emberhez már nem méltó.

Helytelenül értékelve „babonás erőt” se tulajdoníts neki. Ha az egyházunk szándéka szerint használod, sok kegyelemnek és lelki megújulásnak lehet forrása.

A Szenteltvíz, megszentelt dolog, vagyis szentelmény, mely a megszentelés erejénél fogva, nemcsak külső jelképe a belső lelki megtisztulásnak, hanem ennek előkészítője és segítője is. Ha hittel és az Egyház szellemében használjuk, természetfeletti javakat közvetíthet, számunkra. A gonosz lelket tőlünk távol tartja és különböző segítő kegyelmeket hozhat létre.

Tehát, így értékeld és használd a szenteltvizet, mellyel hitedről, ősi keresztény szokásunk megbecsüléséről teszel bizonyságot.

Mikor használjuk, mikor használhatod?

Keresztvetéskor, ha a templomba, vagy otthonodba bemész, ha onnan távozol. Esti lefekvéskor, reggeli ébredéskor. Betegségben. Haldoklónál. Betegek kenetének kiszolgáltatásakor, vagy pl. elsőpéntekes betegellátás imádságainak elkezdésekor. Főképpen kísértés idején!

Egy lehetséges imádság a szenteltvíz használatakor:

Dicsőség néked Istenünk, dicsőség néked!
Mennyei Király, Vigasztaló, igazságnak Lelke, ki
mindenütt jelen vagy és mindeneket betöltesz, minden
jónak kútfeje és az életnek megadója, jöjj el és lakozzál
mibennünk, és tisztíts meg minket minden szennytől, és
üdvözítsd, Jóságos, a mi lelkünket!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..