• Ragozás a világ legnehezebb nyelvén

    Évközi 24. vasárnap margójára:

    “Bocsáss meg a másik embernek, ha vétett, imádkozzál, és neked is megbocsátják vétked.” /Sir 28,2/

     

    Fésüs Éva: Ragozás a világ legnehezebb nyelvén.

    te szeretsz engem – én is szeretlek
    te nem szeretsz – én akkor is szeretlek
    te megütöttél – én megsimogattalak
    te elárulsz – én soha ki nem adlak
    te gyűlölködsz – én nem gyűlöllek téged
    te ártottál nekem – én imádkozom érted.

  • Útravaló gondolatok

    “Jobb a helyes úton sántikálva haladni, mint szilárd léptekkel téves irányba tartani.” – /Szent Ágoston/

    2020. június 16-án este közös hálaadó szentmisére gyűltek össze nyolcadikos hittanulóink.

    Az alábbiakban Szegedi atya néhány útravaló gondolatát közöljük.

    “Kedves nyolcadikos gyerekek!

    A Szentírás az életet gyakran útnak nevezi, tekinti. Az élet útján két nagy csapás van, számtalan egyéni ösvénnyel. Minden út egy kapuhoz vezet a végén. A kapun túl nem lehet látni, hogy mi van. Mindenkinek végig kell járnia az utat. Megállni, visszafordulni nem lehet, ha nem megyünk, az út visz bennünket tovább. Az egyik út az Istené, másik a kárhozatra vezet.  Mi hívő emberek valljuk, hogy Isten útja az örök üdvösségre vezet. Mi Istennel akarjuk járni az utat. Mi bízunk az Istenben. Kezébe kapaszkodunk. Vele akarjuk végig járni az utat. Szűz Mária segítsen bennünket, hogy Isten mellett kitartsunk, s célba jussunk.

    Szegedi atya.”

  • Lelki készülődés a Nagyhétre

    Húsvét a keresztény hit alapjának, Jézus Krisztus megváltó halálának és feltámadásának emlékünnepe. Nem csak a Katolikus Egyház, hanem valamennyi keresztény legnagyobb és legősibb ünnepe, másként sollemnitas sollemnitatum, azaz az “ünnepek ünnepe”. Sokak számára ezért is különösen nagy fájdalom, hogy a nagyhét eseményeit és a feltámadást nem ünnepelhetjük hagyományos módon, közösségben. Az alábbiakban néhány “tisztázó” információt osztunk meg, illetve a nagyhét közösségi és egyéni átélésére nyújtunk javaslatokat.

    A nagyhetet is érintő püspöki rendelkezések a járvány idejére

    • A Váci Egyházmegyében nincs lehetőség a rendkívüli áldoztatásra.
    • Gyóntatás csak halálveszély esetén lehetséges.
    • A nagyhét liturgiáival kapcsolatban meg kell tartani a Szentségi Kongregáció és a Püspöki Konferencia útmutatásait. Nem állítható szentsír, és nem tartható szentsír látogatás.
    • A járvány időszakában szentségkiszolgáltatás csak halálveszély esetén lehetséges.

    A nagyhét közösségi és egyéni megélése

    • Online misehallgatásra számos lehetőség áll rendelkezésre, a Magyar Kurír által folyamatosan frissített lista az alábbi linken érhető el, illetve külön összegyűjtötték a nagyheti és húsvéti élő liturgiaközvetítéseket. Külön kiemeljük, hogy egyházmegyénk püspöke, Marton Zsolt által celebrált szentmisék, valamint a szent három nap és húsvét szertartása is online követhető a Váci Egyházmegye honlapján és YouTube-csatornáján.
    • A nagyhét személyes és családi imádságaihoz a bejegyzés alján letölthető formában is elérhetővé tesszük  a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Állandó Tanácsa 790/2020. számon, április 2-án jóváhagyott liturgikus segédletét.
    • Az online miseközvetítések alkalmával visszatérő, fontos ima a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által is ajánlott lelki áldozás imája:
      Jézusom! Hiszem, hogy jelen vagy a legméltóságosabb Oltáriszentségben.
      Mindennél jobban szeretlek, és vágyom rá, hogy a lelkembe fogadhassalak.
      Mivel most nem tudlak szentségi módon magamhoz venni,
      jöjj, legalább lelki módon, a szívembe!
      Magamhoz ölellek, mintha már ott lennél, és teljesen egyesítem magamat Veled.
      Ne engedd, hogy elszakadjak Tőled! Ámen.

    Nagyhét az Egyházközségben

    • A szentsír körüli virrasztást saját otthonainkban, de mégis közösségben igyekszünk megélni.
    • A nagyhét során folyamatosan várható egyházközségi vonatkozású lelki tartalmak feltöltése a honlapra.
    • Terveink szerint a vasárnapi, 10:00-kor kezdődő ünnepi szentmisét templomunkból közvetítjük.
  • 2020. március 25. – Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe

     

     Istennél semmi sem lehetetlen./Lk 1,34; 1,38/

     

    Urunk születésének hírüladása, másként Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe (latinul: Annuntiatio Beatae Mariae Virginis) egyik legrégibb egyházi ünnepünk, főünnep, melyet “méltó és igazságos” szentmisével, zsolozsmával, ünnepi imádságokkal megtartani.

    „A hatodik hónapban az Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki egy Dávid házából való férfinak, Józsefnek volt a jegyese, és Máriának hívták. Az angyal belépett hozzá és megszólította: „Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Veled van az Úr! Áldottabb vagy minden asszonynál.” (…) „Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. Gyermeket fogansz, fiút szülsz, és Jézusnak fogod elnevezni. Nagy lesz ő és a Magasságbeli Fiának fogják hívni.” /Lk 1,26-32/

    Urunk születése hírüladásának ünnepét  692-ben említik először, amikor a III. konstantinápolyi zsinat (másként trulloszi zsinat) helyesnek ítélte a nagyböjtben történő ünneplését. E jeles nap ihlette az Üdvözlégy- és az Úrangyala-imádságokat. Jellegzetesen ferences-népies hagyomány, hogy aki e napon ezer Üdvözlégyet elimádkozik, annak teljesül a jóravaló kívánsága. A magyar vallásos néphagyományban az oltás, szemzés napja, hiszen Szűz Mária is most fogadta méhébe Jézust.

    Az Adoremus XIX. évfolyamának 3. számában az ünnep kapcsán többek között az alábbiakat olvashatjuk: az evangeliszmosz (örömhírvétel) vagy enanthropiszisz (megtestesülés) ünneplésének első nyomai a V. századból valók. Ravennában a karácsonyt megelőző vasárnap tartottak megemlékezést az angyali üdvözletről. Az ünnep decemberi ünneplése sokáig fennmaradt mozarab és az ambrozián liturgiában. Rómában a keleti származású I. Szergiosz honosította meg, annuntiatio Domini néven. Gyümölcsoltó Boldogasszony napján, ahogy karácsony ünnepén is, a Hitvallás „megtestesült a Szentlélek erejéből, Szűz Máriától és emberré lett” szavaira térdet hajtunk. Az ünnep által kidomborított misztériumok: a megtestesülés, a szűzi foganás (Iz 7,14), az Istenszülő Szűz anyasága és az angyali üdvözlet.

    „Íme, az Úr szolgálója vagyok, legyen nekem a te igéd szerint.” /Lk 1,38/

    XIV. Benedek ünnepi elmélkedésében kifejtette, hogy „Mária igenje Krisztus igenjét vetítette előre, amikor a világba jött. (…) Mária válasza az angyalnak tovább folytatódik az egyházban, amely arra hivatott, hogy Krisztust megjelenítse a történelemben, készséggel kínálva fel szolgálatát, hogy Isten továbbra is meglátogathassa az emberiséget az ő kegyelmével.”

    A kialakult veszélyhelyzetben sokan aggódnak, sőt kétségbe esnek. A járványügyi előírások betartásának fontossága mellett azonban egyre többen felismerik, hogy bíznunk kell örök üdvösségünkben. Imádkozzunk és könyörögjünk bocsánatért. A jelen napok különös hangsúlyt helyeznek Mária kérdésére és az arkangyal válaszára: „Hogyan válik ez valóra” – „Istennél semmi sem lehetetlen.”

     

    2020. március 22-én, délben az Úrangyala elimádkozása után Ferenc pápa felhívással fordult a különféle felekezetekhez tartozó összes keresztényhez, hogy március 25-én, szerdán délben mindenki együtt imádkozzon. Csatlakozva Ferenc pápa felhívásához, március 25-én délben a Szentatya szándéka szerint kibővítik a már korábban meghirdetett déli imádságot, amit a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Titkársága, a Magyar Kurír és az Új Ember szerkesztősége, valamint Böjte Csaba, Csókay András és Szikora Róbert, a világesemény hírnökei kezdeményezésére március 17-e óta naponta megtartanak.

    Biztatunk mindenkit, hogy az ünnepet akár szentmise hallgatással, akár a fentebb említett vagy más közösségi imába történő bekapcsolódással, akár egyénileg ünnepelje meg.

  • Erdő Péter bíboros imádsága járvány idején

    Erdő Péter bíboros, prímás kifejezi együttérzését és közelségét a koronavírus-fertőzésben szenvedőkkel hazánkban és határainkon túl. Mindenkit arra buzdít, hogy legyen figyelmes és mindent tegyen meg a járvány továbbterjedésének megakadályozása érdekében és kéri az alábbi fohász elimádkozását.

    Mindenható Urunk, atyáink Istene!

    Hálát adunk neked a világért, amelyben lehetővé tetted az emberiség életét. Hálát adunk a teremtés egész gazdagságáért és csodálatos törvényszerűségeiért. Hálát adunk azért, hogy minden pusztító erő ellenére megmaradtunk, és képesek vagyunk arra, hogy világunkról és önmagunkról új és új felismerésekre jussunk.

    Köszönjük, hogy egyénileg és közösségben is harcolhatunk megmaradásunkért és azért, hogy életünk egyre szebb és tartalmasabb legyen. De mindennél inkább köszönjük neked, hogy örök életre hívtál meg minket, és Krisztus Urunk megváltó halála és feltámadása által utat nyitottál nekünk az örök boldogságra.

    Amikor olyan természeti csapások érnek minket, amelyek ellen a magunk erejéből teljesen biztos védelmet még nem találunk, átéljük, hogy végül is mindig a te kezedben van az életünk.

    Alázattal kérünk, segítsd a tudomány embereit, hogy mielőbb megtalálják a mostani járvány ellenszerét! Adj a társadalmak vezetőinek éleslátást, hogy megfelelő intézkedésekkel gátat szabjanak a fertőzés terjedésének, segítsék a betegség megelőzését, leküzdését és a hatékony eszközök eljutását a rászorulókhoz. Adj irgalmat és örök nyugodalmat a betegségben elhunytaknak, adj a betegeknek gyógyulást, az orvosoknak és az egészségügy munkatársainak erőt és áldást bátor helytállásukhoz. Erősítsd bennünk a hitet, a bizalmat és a segítő szeretetet, hogy megadhassunk minden lelki és testi segítséget beteg embertársainknak és a gyászoló vagy aggódó hozzátartozóknak. Add, hogy felelős viselkedésünkkel mi is hozzájáruljunk a betegség terjedésének elkerüléséhez.

    Bocsásd meg, Urunk, minden bűnünket, amit gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással elkövettünk!

    Szentháromság, Egy Isten, irgalmazz nekünk!

    Boldogságos Szűz Mária, Betegek Gyógyítója, könyörögj értünk!

    Ámen.

  • 2019. október 04. – Assisi Szent Ferenc ünnepe

    Giotto di Bondone: Assisi Szent Ferenc a madaraknak prédikál
    „II. János Pál pápa Assisi Szent Ferencet 1979-ben az ökológia művelőinek védőszentjévé nyilvánította. Szent Ferencben mélységes tisztelet és csodálat élt a megtestesülés titka iránt.

    A hagyomány neki tulajdonítja az első betlehem megalkotását is az itáliai Greccióban.

    Legnépszerűbb és legismertebb műve a „Naptestvér éneke” vagy a „Naphimnusz” (…). Ferencnek különös érzéke volt Isten minden teremtménye iránt és szinte büszke belső késztetéssel írta a Teremtmények énekét, akik által (…) a legfölségesebb, mindenható és jóságos Úrnak megadta a neki kijáró dicséretet, tiszteletet és minden áldást.

    Szent Ferenc a teremtett világgal szembeni keresztény magatartás középpontjára mutat rá. A teremtés Isten embernek szánt ajándéka, Isten és ember találkozásának színtere, amelynek Istentől rendelt célja van. A környezet megóvása ezért több, mint a jelen és a jövő generációk méltó életkörülményeinek biztosítása, hiszen az ember Istennel, az emberekkel és a teremtett világgal való kapcsolata egységet alkot. A keresztény ember ugyanakkor a természeti környezet megóvásakor minden jóakaratú emberrel kész együttműködni, hiszen ez nem más, mint a közjó, vagyis az emberi méltóság védelme és előmozdítása.”

    forrás: a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Felelősségünk a teremtett világért című körlevele