• Az MKPK körlevele a 2024. évi nagyböjti tartósélelmiszer-gyűjtésről

    A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevele
    a 2024. évi nagyböjti tartósélelmiszer-gyűjtésről

     

    Kedves Testvérek!

    Nagyböjti lelki zarándokutunkon a megváltás misztériumának megünneplésére készülünk, amely Krisztus feltámadásában csúcsosodik ki számunkra. Az Egyház közössége segíti lelki utunkat, merítve azokból a hagyományokból, amit kétezer év alatt ránk hagyott a Szentírásban, a liturgiában és a lelkiségi hagyományokban.

  • Nagyböjti lelkigyakorlatos füzet 2024

    A Pécsi Egyházmegye, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola és a Pécsi Katolikus Egyetemi Lelkészség (PEKEL) közös kiadványa a szerkesztők szándéka szerint azzal a céllal született, hogy segítse az olvasót a nagyböjti időszakban – hamvazószerdától kezdve a nagyhéten át egészen húsvétig – Krisztus szenvedésének és feltámadásának ünnepére felkészülni.

     

  • MKPK körlevele a betegek világnapjára

    „Odalépett hozzá, és bekötözte …” (Vö. Lk 10, 34)

    Kedves Testvérek!

    Hívő és nem hívő emberek egész generációjának emlékezetébe égett bele Szent II. János Pál pápa utolsó húsvéti Urbi et Orbi áldása. A szent pápa azzal, hogy 2005 Húsvétvasárnapján már nem tudta hallható szavakkal elmondani az áldást, hanem a kereszt jelét a levegőbe rajzolva áldotta meg a téren állókat, a televízió csatornái keresztül sokaknak példát adott arra, hogyan kell keresztény módon megélni a szenvedést. Emberileg nézve erőtlen és kiszolgáltatott volt, mégis utolsó leheletéig az Urat szolgálva élt.

  • Balázsolás – (Szent Balázs püspök és vértanú ünnepe – február 3.)

    “Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárására
    szabadítson meg téged az Isten a torokbajtól
    és minden más bajtól: az Atya, a Fiú és a Szentlélek.”

     

    Kép forrása: Fortepan

    Templomunkban szombaton a 7.00-kor és 18.30-kor, vasárnap a 10.30-kor és 18.30-kor kezdődő szentmisén lesz balázsáldás.

    Szent Balázs napján (február 3.) hagyomány az ún. balázsáldás, amely két (régebben X, ma Y alakban összekötött) gyertyával adott áldás „torokbetegség és minden más baj” ellen. Balázst keleten a görögök már a 6. század óta a torokbaj ellen védőszentként tisztelték, s gyertyát ajánlottak föl gyógyulásukért. A 12. századtól tűntek fel a torokbaj ellen védő (áldó) könyörgések. Magyarországon a 16. századtól ismerjük a gyertyaáldást és a balázsáldás könyörgését. Babits Mihály verse, a Balázsolás, melyben a gégerákban szenvedő költő gyermeki bizalommal fordul a szent püspökhöz, ezt a szokást idézi fel. 

     

    Forrás: Katolikus lexikon, Magyar Kurír

  • Gyertyaszentelő Boldogasszony

     

     

     

    „Bocsásd el most, Uram, szolgádat, 
    szavaid szerint békességben,
    hiszen már meglátták szemeim,
    akit küldtél, az Üdvözítőt.
    Őt adtad számunkra 
    csodájára minden népnek,
    hogy fényeskedjék az egész világnak,
    mint választott néped dicsősége.”

  • Adventi lelki készülődés – 2023

  • Az MKPK körlevele Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepére 2023

    Kedves Testvérek!

    Árpád-házi Szent Erzsébet személye és életpéldája több, mint 800 éve csodálattal tölti el a keresztényeket. Ma, amikor a közbeszéd jellemzően olyan embereket állít példaképként elénk, akik nem érdemeik által tettek szert hírnévre vagy gazdagodtak meg, Szent Erzsébet személyében egy olyan emberre emlékezünk, aki számára a földi jólét és a hírnév születésétől fogva adott volt, mégsem félt lemondani róluk, hogy az igazi javakban, Isten előtt gazdagodhasson.

    Magától Szent Erzsébettől nem maradtak ránk írásos emlékek, naplók vagy levelek: amit tudunk róla, azt legendákból és életrajzokból ismerjük, amelyek a szentté avatására készülve vagy az azt követő időkben íródtak. Ez azonban mégsem jelent hiányt, sőt. Ma, amikor szinte minden témában bárkinek joga van ahhoz, hogy megszólaljon és véleményt nyilvánítson, Szent Erzsébet hallgatása különösen is beszédes, mert ő a tettei által beszél.

  • Mindenszentek ünnepe és Halottak napja

    MINDENSZENTEK ÜNNEPE ÉS HALOTTAK NAPJA
     
    A katolikus egyházban mindenszentek ünnepén, november 1-jén a megdicsőült, azaz mennybe jutott és szentté vált lelkeket ünnepljük, másnap, halottak napján pedig minden elhunytról, de különösen is a tisztítótűzben szenvedő lelkekről emlékezünk meg.
     

    A katolikus egyházban mindenszentek ünnepén, november 1-jén mindazokat a megdicsőült, azaz mennybe jutott és szentté vált lelkeket ünneplik, akikről megszámlálhatatlan seregük miatt a katolikus naptár név szerint nem emlékezhet meg. Mindenszentek ünnepének gondolata az ókorba, a keresztényüldözések idejére vezethető vissza, amikor általános volt a vértanúságot szenvedett emberek halálnapjának, azaz mennyei születésnapjának ünneplése. A keresztényüldözés alábbhagyásával egyre inkább a kollektív megemlékezés és ünneplés terjedt el.

    Halottak napján, november 2-án a katolikus egyház minden elhunytról, de különösen is a tisztítótűzben szenvedő lelkekről emlékezik meg. Odilo clunyi apát 998-ban vezette be a rábízott kolostorokban az elhunytak emlékünnepét. Kezdeményezésének hátterében az a gondolat állt, hogy ha az egyház mindenszentek ünnepén megemlékezik a mennyország szentjeiről, a következő napon emlékezzenek meg az összes meghaltról is, aki a katolikus hit szerint még a tisztítótűzben szenved. A clunyi bencések gyakorlata hamarosan széles körben elterjedt. Róma, a pápai székhely a 14. században fogadta be a halottak napi megemlékezést.