• “30 éve hazataláltam”

    2024. április 23. /

    2024. április 14-én köszöntötte az egyházközség Jozefa nővért, aki már 30 éve szolgál a plébániánkon.
    Megkértük, hogy írjon néhány gondolatot az itt eltöltött 30 évéről.

    Mit jelent nekem a 30 év szolgálat?

    Hazatalálást.

    1994. április 14-én azzal a szándékkal jöttem, hogy tovább megyek. Hogy hová, azt itt akartam megtudni, ahol az Istenhez fordulásom első lépéseit tettem, 1988 Vízkeresztjétől. A körülmények és Hermann atya tanácsára itt maradtam. Nem volt könnyű hazatalálni. Sok vívódásom, kérdésem volt. Megerősítést, hogy itt a helyem, Ráduly Ferenc atyától kaptam. Amikor tőle eljöttem, tudtam, hogy hazajövök. Most már igyekeztem elfogadni azt is, ami nehéz volt, mert az otthonunk ott van, ahol Isten akaratában vagyunk.

    tovább

  • Az MKPK körlevele a 2024. évi nagyböjti tartósélelmiszer-gyűjtésről

    2024. február 24. /

    A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevele
    a 2024. évi nagyböjti tartósélelmiszer-gyűjtésről

     

    Kedves Testvérek!

    Nagyböjti lelki zarándokutunkon a megváltás misztériumának megünneplésére készülünk, amely Krisztus feltámadásában csúcsosodik ki számunkra. Az Egyház közössége segíti lelki utunkat, merítve azokból a hagyományokból, amit kétezer év alatt ránk hagyott a Szentírásban, a liturgiában és a lelkiségi hagyományokban.

    tovább

  • Nagyböjti lelkigyakorlatos füzet 2024

    2024. február 17. /

    A Pécsi Egyházmegye, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola és a Pécsi Katolikus Egyetemi Lelkészség (PEKEL) közös kiadványa a szerkesztők szándéka szerint azzal a céllal született, hogy segítse az olvasót a nagyböjti időszakban – hamvazószerdától kezdve a nagyhéten át egészen húsvétig – Krisztus szenvedésének és feltámadásának ünnepére felkészülni.

     

    tovább

  • MKPK körlevele a betegek világnapjára

    2024. február 12. /

    „Odalépett hozzá, és bekötözte …” (Vö. Lk 10, 34)

    Kedves Testvérek!

    Hívő és nem hívő emberek egész generációjának emlékezetébe égett bele Szent II. János Pál pápa utolsó húsvéti Urbi et Orbi áldása. A szent pápa azzal, hogy 2005 Húsvétvasárnapján már nem tudta hallható szavakkal elmondani az áldást, hanem a kereszt jelét a levegőbe rajzolva áldotta meg a téren állókat, a televízió csatornái keresztül sokaknak példát adott arra, hogyan kell keresztény módon megélni a szenvedést. Emberileg nézve erőtlen és kiszolgáltatott volt, mégis utolsó leheletéig az Urat szolgálva élt.

    tovább

  • Balázsolás – (Szent Balázs püspök és vértanú ünnepe – február 3.)

    2024. február 3. /
    “Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárására
    szabadítson meg téged az Isten a torokbajtól
    és minden más bajtól: az Atya, a Fiú és a Szentlélek.”

     

    Kép forrása: Fortepan

    Templomunkban szombaton a 7.00-kor és 18.30-kor, vasárnap a 10.30-kor és 18.30-kor kezdődő szentmisén lesz balázsáldás.

    Szent Balázs napján (február 3.) hagyomány az ún. balázsáldás, amely két (régebben X, ma Y alakban összekötött) gyertyával adott áldás „torokbetegség és minden más baj” ellen. Balázst keleten a görögök már a 6. század óta a torokbaj ellen védőszentként tisztelték, s gyertyát ajánlottak föl gyógyulásukért. A 12. századtól tűntek fel a torokbaj ellen védő (áldó) könyörgések. Magyarországon a 16. századtól ismerjük a gyertyaáldást és a balázsáldás könyörgését. Babits Mihály verse, a Balázsolás, melyben a gégerákban szenvedő költő gyermeki bizalommal fordul a szent püspökhöz, ezt a szokást idézi fel. 

     

    Forrás: Katolikus lexikon, Magyar Kurír

    tovább

  • Gyertyaszentelő Boldogasszony

    2024. február 2. /

     

     

     

    „Bocsásd el most, Uram, szolgádat, 
    szavaid szerint békességben,
    hiszen már meglátták szemeim,
    akit küldtél, az Üdvözítőt.
    Őt adtad számunkra 
    csodájára minden népnek,
    hogy fényeskedjék az egész világnak,
    mint választott néped dicsősége.”

    tovább

  • Adventi lelki készülődés – 2023

    2023. december 3. /
    tovább

  • Az MKPK körlevele Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepére 2023

    2023. november 19. /

    Kedves Testvérek!

    Árpád-házi Szent Erzsébet személye és életpéldája több, mint 800 éve csodálattal tölti el a keresztényeket. Ma, amikor a közbeszéd jellemzően olyan embereket állít példaképként elénk, akik nem érdemeik által tettek szert hírnévre vagy gazdagodtak meg, Szent Erzsébet személyében egy olyan emberre emlékezünk, aki számára a földi jólét és a hírnév születésétől fogva adott volt, mégsem félt lemondani róluk, hogy az igazi javakban, Isten előtt gazdagodhasson.

    Magától Szent Erzsébettől nem maradtak ránk írásos emlékek, naplók vagy levelek: amit tudunk róla, azt legendákból és életrajzokból ismerjük, amelyek a szentté avatására készülve vagy az azt követő időkben íródtak. Ez azonban mégsem jelent hiányt, sőt. Ma, amikor szinte minden témában bárkinek joga van ahhoz, hogy megszólaljon és véleményt nyilvánítson, Szent Erzsébet hallgatása különösen is beszédes, mert ő a tettei által beszél.

    tovább