• Ferenc pápa üzenete a 29. Betegek világnapjára – 2021. február 11.

    „Egy a ti mesteretek, ti pedig mindnyájan testvérek vagytok.” (Mt 23,8)
    A bizalmi viszony a betegekkel való törődés alapja

     

    Kedves testvérek,

    a betegek 29. Világnapjának 2021. február 11-i ünneplése, a Lourdes-i Szűzanya liturgikus emléknapja jó alkalom arra, hogy különös figyelmet fordítsunk a betegekre és azokra, akik őket a kórházakban, az idősotthonokban valamint a családokban és a közösségekben gondozzák. Különösen is gondolok azokra, akik világszerte a koronavírus-járvány következményei miatt szenvednek. Mindnyájukat, különösen is a szegényeket és a kirekesztetteket, lelki közelségemről és az Egyház szeretetteljes gondoskodásáról biztosítom.

  • Szent József év – teljes búcsú

    A Ferenc pápa által – Szent József, az egyetemes Egyház védőszentjévé nyilvánításának 150. évfordulója kapcsán – bejelentett Szent József Évre szóló különleges búcsúk ajándékainak ismertetése:

     

    A teljes búcsú elnyerésére alkalma van azoknak a híveknek, akik a szokott feltételek mellet (szentgyónás, szentáldozás és imádság a pápa szándékára), lélekben elszakadva minden bűntől, a Szent József év folyamán élnek az Apostoli Penitenciária által részletezett lehetőségekkel, vagyis:

    1. Teljes búcsút nyerhet az, aki legalább harminc percen keresztül elmélkedik a Miatyánkról, illetve részt vesz egy olyan – legalább egy napos – lelkigyakorlaton amely tartalmaz egy elmélkedést Szent Józsefről.
    2. Az igazságosság erényét József példamutatóan gyakorolta, teljesen ráhagyatkozva az isteni törvényre, az Irgalmasság törvényére, „… a valódi igazságosságot ugyanis Isten irgalmassága teljesíti be”. Ezért, mindazok, akik Szent József példáját követve az irgalmasság testi, vagy lelki cselekedeteit gyakorolják, teljes búcsút nyerhetnek.
    3. Azért, hogy minden keresztény család késztetést érezzen a közösség, a szeretet és az imádság bensőséges légkörének kialakítására, amely a Szent Családban létezett, teljes búcsú nyerhető a rózsafűzérnek a családban, illetve a házastárssal való imádkozása révén.
    4. Mindazok elnyerhetik a teljes búcsút, akik saját tevékenységüket naponta Szent Józsefre bízzák, illetve mindazok a hívek is, akik a Názáreti Ácsmester közbenjárását kérve fohászkodnak azért, hogy minden munkát kereső ember megfelelően el tudjon helyezkedni és, hogy a munka mindenki számára nagyobb méltóságnak örvendjen.
    5. Teljes búcsút nyerhetnek azok a hívek, akik az üldözött Egyházért (ad intra et ad extra) és az üldözés bármely formáját szenvedő keresztények helyzetének enyhüléséért fohászkodva elimádkozzák a Szent József litániát, illetve elmondanak más egyéb Szent József-imádságot.

     

    Szent József oltalmát kérő ima

    Mennyei Atyánk! Szent Fiad azt mondta, hogy bármit kérünk Tőled az ő nevében, megkapjuk. Kérjük, add meg nekünk, hogy Szent József nekünk is gondviselőnk, nevelőnk és a gonosz lélek minden settenkedésétől és támadásától védelmezőnk legyen!

    Ő a gonosz szellemek réme, mert Tőled kapott hatalmával meghiúsította, hogy a Gonosz vágyai teljesüljenek, amikor az a megváltásunkat már a kezdetén akadályozni próbálta.

    Ő az Egyház Oltalmazója és Magyarország pártfogója. Most, amikor a gonoszság és a bűn elárasztotta a világot, bűnbánó, de bizakodó szívvel esedezünk az ő oltalmazó segítségéért.

    Szent József
    – kérünk, gondoskodj mindenről, ami üdvösségünk érdekében földi életünkhöz szükséges,
    – közbenjárásod segítsen, hogy szent Családotok hatékonyan legyen példaképünk,
    – segíts, hogy egész életünkben hűek maradjunk az Atya akaratának kereséséhez és teljesítéséhez,
    – és halálunk óráján Te is imádkozz értünk!
    Amen

  • Szent József oltalmát kérő ima

    Mennyei Atyánk! Szent Fiad azt mondta, hogy bármit kérünk Tőled az ő nevében, megkapjuk. Kérjük, add meg nekünk, hogy Szent József nekünk is gondviselőnk, nevelőnk és a gonosz lélek minden settenkedésétől és támadásától védelmezőnk legyen!

    Ő a gonosz szellemek réme, mert Tőled kapott hatalmával meghiúsította, hogy a Gonosz vágyai teljesüljenek, amikor az a megváltásunkat már a kezdetén akadályozni próbálta.

    Ő az Egyház Oltalmazója és Magyarország pártfogója. Most, amikor a gonoszság és a bűn elárasztotta a világot, bűnbánó, de bizakodó szívvel esedezünk az ő oltalmazó segítségéért.

    Szent József
    – kérünk, gondoskodj mindenről, ami üdvösségünk érdekében földi életünkhöz szükséges,
    – közbenjárásod segítsen, hogy szent Családotok hatékonyan legyen példaképünk,
    – segíts, hogy egész életünkben hűek maradjunk az Atya akaratának kereséséhez és teljesítéséhez,
    – és halálunk óráján Te is imádkozz értünk!
    Amen

  • Szent József légy házunk ura

    Szent József, légy házunk ura,
    Kis családunk patrónusa!
    Egyetértés, hű szeretet
    Egyesítse szíveinket!
    Az ég felé mutass utat,
    Gyámolítsd az ellankadtat!
    Küzdelmünkben légy segélyünk,
    Erényekben példaképünk!
    Átadjuk a ház kulcsait,
    Oltalmazd és védd lakóit!
    Zárd ki mindazt, ami káros,
    Ami üdvünkre hátrányos!
    Engedd be az Isten- áldást,
    Minden jónak gyarapodást!
    Ajánlj minket Jézusodnak
    És szeplőtlen Szűz Arádnak,
    Hogy családunk kisded háza
    Názáretnek legyen mása! Ámen

  • Szűz Mária, Isten anyja – január 01.

    Jézus Krisztus a Boldogságos Szüzet édesanyánkul adta, ezért az év első napján az egész esztendőt az Ő anyai gondoskodásába ajánljuk.

    Mindenkinek Istentől megáldott, boldog új esztendőt kívánunk!

    Bízd
    Újra
    Életed
    Krisztusra!

    Istenünk, te Mária szűzi anyasága által örök üdvösséggel ajándékoztad meg a világot. Engedd, kérünk, hogy Isten Anyjának közbenjárását mindig érezzük, mert tőle kaptuk Fiadat, az élet szerzőjét. Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké.

  • A Megváltó születését ünnepeljük

    December 25-én Isten Fiának, Jézus Krisztusnak földi születését ünnepeljük. Ez az üdvtörténet központi eseménye, mert aki született, nemcsak egy az emberek közül, hanem Isten Fia, a Megváltó, a Világ Világossága. Jézus születése mindenki számára üdvösséget hoz, aki engedi, hogy lelkében a kegyelem által megvalósulhasson az Úr szándéka.

    A keresztény hit szerint Jézus a próféták által megjövendölt Messiás, aki megváltja az emberiséget a bűneitől. Az üdvtörténetben születéséről tanúskodnak az Ószövetség prófétáinak jövendölései, az úgynevezett messiási jövendölések. Ezek közül az egyik legismertebb Izajás próféta jövendölése a Gyermekről (Iz 7,14), amit Szent Máté evangélista a gyermekségtörténet elbeszélésekor belesző a történetbe, amikor ezt írja: „Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék az Úr szava, amit a próféta által mondott: »Íme, a szűz méhében fogan és fiút szül, és a nevét Emmánuelnek fogják  hívni«. Ez azt jelenti: Velünk az Isten.” (Máté 1,22-23).

    Jézus Krisztus születése az üdvösségtörténet központi eseménye. Ő a Fiú, a Logosz, az Ige, akire az ószövetségi nép ősidők óta várt. Jézus az idő kezdete előtt születő Fiú, ahogy a Hiszekegyben megvalljuk: „Hiszek az egy Úrban, Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, aki az Atyától született az idő kezdete előtt. Isten az Istentől, világosság a világosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentől. Született, de nem teremtmény, az Atyával egylényegű és minden általa lett”.

    Karácsony éjszakáján ez a kisgyermek, az Istengyermek születik meg Szűz Máriától Betlehemben. Jézus születése hármas születés: az öröktől való, a földi (történeti) és a kegyelmi (a hívők lelkében való) születés. A hagyomány nem őrizte meg Jézus születésének kalendáriumi napját. Az első századokban az egyház vízkereszt ünnepén ünnepelte a Karácsonyt, ahogy a keleti egyházakban sokáig megmaradt ez szokás. Nyugaton I. Gyula pápa 350-ben nyilvánította Jézus születésének napjává december 25-ét. Az időpont kiválasztása nagy valószínűség szerint azért esett erre a napra, a téli napforduló közelébe, mert a római birodalomban ez a nap volt a Sol invictus, a legyőzhetetlen nap ünnepe. Így Jézus születésének ünnepe szimbolikusan Isten Fiának, a világ Világosságának születésnapjává vált.

    A Megváltó születését sokáig csak a templomokban ünnepelték, ilyen a mai napig az egyetlen éjjel bemutatott katolikus szertartás: a hagyományos éjféli szentmise Karácsony szent napján. Az  évszázadok során különböző szokások kapcsolódtak még az ünnephez, mint a betlehem készítés, a karácsonyfa-állítás, a pásztorjáték, regölés és még sorolhatnánk a szép hagyományokat.

    Az első jászolt Assisi Szent Ferenc állította fel 1223-ban, egy grecciói templomban. A betlehemi jászol segít megértenünk Karácsony titkát, mert a Fiú alázatáról és irgalmas jóságáról beszél, aki „noha gazdag volt, szegénnyé lett” (2Kor 8,9) értünk. Szegénysége gazdaggá teszi azt, aki befogadja.

    A karácsonyfa Isten ajándékozó szeretetének szimbóluma. Először a XVI. században a német evangélikusok állítottak karácsonyfát otthonaikban. Örökzöldje az örökkévalóságra, háromszög-formája a Szentháromságra utal, ágai a keresztet idézik. A karácsonyfa gyertyái a született Világosságnak, díszei pedig az örök dicsőségnek jelei. A fa tetején a karácsonyi csillag azt fejezi ki,
    hogy a karácsonyfát állító ember otthona ugyanaz a betlehemi barlang lett, amely fölött megállt az újszülött Jézusra mutató csillag.

    December 25-e, Karácsony napja a család bensőséges ünnepe. A családtagoktól körülvett karácsonyi asztal a hívő ember számára az oltár jelképe és a család egységének és összetartozásának is szimbóluma. Az ünnep alkalom arra, hogy felismerjük és elfogadjuk Isten minden embert megérintő szeretetét, amely átragyog a betlehemi éjszaka ridegségén és meghitté változtatja azt.

    Az idei évben különleges lesz a Karácsony a világjárvány miatt, a családok szűk körben tudnak csak ünnepelni, de talán így méginkább a lényegre tudunk majd figyelni, a nagy összejövetelek helyett békés nyugodt várakozással engedjük, hogy a Kisded Jézus megszülethessen bennünk. Karácsony lényege, hogy Isten emberré lett, azaz belépett a mi világunkba. Azért jött közénk, hogy választ adjon az élet értelme után kutató emberiség nagy kérdéseire, hogy megmutassa mindenkinek, az egyetlen valóban járható út az, ha őt követjük, aki „az út, az igazság és az élet” (Jn 14, 6), és szeressük úgy Istent és embertársainkat, ahogyan Ő szeret bennünket.

    Minden kedves olvasónknak kegyelmekben gazdag karácsonyi ünnepeket és Istentől áldott, boldog új esztendőt kívánunk!

    Budapest, 2020. december 22.

    MKPK Sajtószolgálat

  • Karácsonyi versek

    Kedves testvérek!

    A jelenlegi helyzetben a szokásos pásztorjátékot sajnos nincs lehetőségünk megtartani, ennek ellenére azonban szeretnénk mégis egy kicsit hozzájárulni a családi ünnep hangulatához. Összegyűjtöttünk hát néhány verset, amelyek számunkra kedvesek. Fogadják szeretettel!

    Áldott karácsonyt kívánunk!

    Ady Endre: Harang csendül

    I.
    Harang csendül,
    Ének zendül,
    Messze zsong a hálaének
    Az én kedves kis falumban
    Karácsonykor
    Magába száll minden lélek.
    Minden ember
    Szeretettel
    Borul földre imádkozni,
    Az én kedves kis falumban
    A Messiás
    Boldogságot szokott hozni.
    A templomba
    Hosszú sorba’
    Indulnak el ifjak, vének,
    Az én kedves kis falumban
    Hálát adnak
    A magasság Istenének.
    Mintha itt lenn
    A nagy Isten
    Szent kegyelme súgna, szállna,
    Az én kedves kis falumban
    Minden szívben
    Csak szeretet lakik máma.

    II.
    Bántja lelkem a nagy város
    Durva zaja,
    De jó volna ünnepelni
    Odahaza.
    De jó volna tiszta szívből
    – Úgy mint régen –
    Fohászkodni,
    De jó volna megnyugodni.
    De jó volna, mindent,
    Elfeledni,
    De jó volna játszadozó
    Gyermek lenni.
    Igaz hittel, gyermek szívvel
    A világgal
    Kibékülni,
    Szeretetben üdvözülni.

    III.
    Ha ez a szép rege
    Igaz hitté válna,
    Óh, de nagy boldogság
    Szállna a világra.
    Ez a gyarló ember
    Ember lenne újra,
    Talizmánja lenne
    A szomorú útra.
    Golgota nem volna
    Ez a földi élet,
    Egy erő hatná át
    A nagy mindenséget.
    Nem volna más vallás,
    Nem volna csak ennyi:
    Imádni az Istent
    És egymást szeretni…
    Karácsonyi rege
    Ha valóra válna,
    Igazi boldogság
    Szállna a világra.

    Ady Endre: Kis karácsonyi ének

    Tegnap harangoztak,
    Holnap harangoznak,
    Holnap után az angyalok
    Gyémánt-havat hoznak.
    Szeretném az Istent
    Nagyosan dícsérni,
    De én még kisfiú vagyok,
    Csak most kezdek élni.
    Isten-dícséretre
    Mégis csak kiállok,
    De boldogak a pásztorok
    S a három királyok.
    Én is mennék, mennék,
    Énekelni mennék,
    Nagyok között kis Jézusért
    Minden szépet tennék.
    Uj csizmám a sárban
    Százszor bepiszkolnám,
    Csak az Urnak szerelmemet
    Szépen igazolnám.

    Dsida Jenő: Közeleg az emberfia

    Tudom, hogy közeleg már a jó ember fia,
    aki nem tőlem és nem tőled kap életet.
    Néhány pásztornak, akik sohasem öltek
    nyulat, nem hordoznak emberölő
    szerszámot, megjelenik az angyal és
    megjelenik a csillag és tele lesz dallal
    a decemberi hegyoldal. Csak ránézünk a kisdedre
    és tudni fogjuk, hogy Ô az.
    Eljönnek az acéltrösztök fejedelmei,
    a petroleumbányák frakkos császárai
    s könnyel a szemükben letérdelnek elé.
    Mert Ô lesz, akinek legtisztább kék a szeme,
    legerősebb lészen a karja és szelid arcáról ragyog
    az örök épitők acélos vidámsága.
    Ô megmutatja minden vándornak az útat,
    minden töprengőnek az igazságot, minden
    haldoklónak az életet. Ô megmagyarázza
    nekünk a gépek dalának igazi értelmét,
    megmagyarázza és megáldja a fáradt költőt
    legsajgóbb szavait és mosolyogni fog és kék
    fehér galamb fog ülni a vállán kétfelől.
    Ô nem ad országot nekünk, hanem otthont,
    nem ad fegyvert, hanem kenyeret.
    Ma még sirunk,
    mert a mosolygás nem én vagyok.
    Ma még sötét
    van, mert nem jöttem világosságnak,
    hanem hogy bizonyosságot tegyek a világosságról.
    Már közeledik az éj, mely szüli a Hajnalt.
    Eljön Ô, minden bizonnyal eljön.

    József Attila: Karácsony

    Legalább húsz fok hideg van,
    szelek és emberek énekelnek,
    a lombok meghaltak, de született egy ember,
    meleg magvető hitünkről
    komolyan gondolkodnak a földek,
    az uccák biztos szerelemmel
    siető szíveket vezetnek,
    csak a szomorú szeretet latolgatja,
    hogy jó most, ahol nem vágtak ablakot,
    fa nélkül is befűl az emberektől
    de hová teszik majd a muskátlikat?
    Fölöttünk csengőn, tisztán énekel az ég
    s az újszülött rügyező ágakkal
    lángot rak a fázó homlokok mögé.

    Sipos Domonkos: Megszületett

    Megszületett.
    Éjszaka volt és ragyogtak fenn a csillagok.
    Én hiszem a szép csodát,
    Hogy kedvéért kigyúlt egy égi lámpa
    És jötte szűzen érte Máriát.
    Megszületett.
    És élt harminchárom évet.
    Én hiszem a bús csodát,
    Hogy kereszten halt, feltámadott
    És elevenen a mennybe szállt.
    Megszületett.

  • Adventi készület – 2020

  • Hétvégi beszámoló – november 19-21.

    Az elmúlt héten néhány nap alatt több jeles esemény is volt egyházközségünkben.

    Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepén (november 19-én) a szentmise évről-évre a templomunkban szolgálatot tevő testvérekért van felajánlva. A járvány ellenére is – természetesen a kötelező előírásokat betartva – szép számmal jelentek meg a testvérek. Bár a hagyománnyá vált, szentmisét követő agapét nem tudtuk megtartani, József atya megáldott két kikészített ajándékot: egy kis imafüzetet, mely Szent II. János Pál pápa gondolatait tartalmazza és egy imádságos papírt, amin egy áldás, valamint egy Szűz Mária kép és annak története található.
    Ezekkel kedveskedett egyházközségünk a szolgáló testvéreknek, akiknek ezúton is köszönjük áldozatos munkájukat, és Isten áldását, Árpád-házi Szent Erzsébet közbenjárását kérjük további tevékenységükre és életükre!

    A szombati napon (november 21-én) egyházközségünk is csatlakozott a 2021-es Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus jegyében megszervezett világméretű szentségimádáshoz. Az oltáriszentségi Jézussal, a Királyok Királyával töltött egy óra csak úgy elrepült! Hódolatunkat szebbnél szebb énekekkel fejeztük ki Neki, különböző Urunkat dicsőítő szentírási részek hangzottak el az este folyamán. A 145. zsoltárral egy rövid hitvallást is tettünk:

    „Dicsőítelek téged, Istenem, Királyom,
    nevedet mindörökké áldom!

    Mindennap dicsérlek téged,
    nevedet örökké magasztalom.

    Nagy az Úr és dicséretre méltó,
    nagysága mérhetetlen.

    Dicsőséged fönség és fényesség,
    és én csodatetteidről énekelek.

    Az Úr irgalmas és jóságos,
    megfontolt a haragban, és bőséges nála a kegyelem.

    Az Úr jóságos mindenkihez,
    telve irgalommal minden iránt, amit alkotott.

    Dicsérjen téged, Uram, minden alkotásod,
    és híveid dicsőítsenek!

    Beszéljenek országod fényéről,
    és énekeljenek mindenhatóságodról,

    Hirdessék az emberek hatalmas tetteidet,
    és királyságodnak ragyogó fönségét!

    Királyságod örök királyság,
    uralmad tart minden nemzedéken át.” (Zsolt 145,1-3;5;8-13)

    A szentségi áldás előtt a NEK jelképének választott Missziós keresztben elhelyezett ereklyék szentjeinek közbenjárását kértük az Eucharisztikus Kongresszusra, és az arra való készületünkre.

    A szombati szentségimádást követő szentmisén kis, az egyházközség logójával ellátott tégelyeket áldott meg József atya. Elég volt csak megáldani, hiszen valamennyi szenteltvizet tartalmazott – így a víz által azok már meg is szentelődtek. Mivel a járvány miatt nem lehet elhelyezni szenteltvizet a szenteltvíz tartókban, arra próbált az egyházközség vezetése megoldást keresni, hogy a testvérek hazavihessenek belőle, hordhassák magukkal, és a templomba belépve keresztet vethessenek vele.
    Miért is olyan fontos ez? Romano Guardini bíboros szerint „a szenteltvízzel való meghintés mintegy emlékezés arra a szenteltvízre, amelyből a keresztségben kelt fel Krisztus világosságára.” Emellett számos kegyelmi ajándék forrása.
    A szentmise végén családonként egy kis tégelyt, mellé pedig egy a bíboros elmélkedését és egy „használati utasítást” tartalmazó lapot lehetett elvenni. József atya külön felhívta rá a figyelmünket, hogy otthoninkban méltó helyre (pl. házi oltárra) tegyük a szenteltvizet! Köszönjük, hogy ilyen módon, nem csak kézfertőtlenítővel ellátva léphetünk az Úr házába!

  • A szenteltvízről II.

    Romano Guardini bíboros:

    A szenteltvíz

    Titokzatos a víz. Egészen tiszta és egyszerű – Szent Ferenc ,,szűzi”-nek nevezte. Teljesen igénytelen, mintha semmit sem jelentene önmaga előtt. Önzetlen is, mintha csak azért volna, hogy másnak szolgáljon, tisztítson és üdítsen. De láttál-e már egyszer csendes és igen mély vizet, és belemerültél-e érző lélekkel annak szemléletébe? Megérezted-e ekkor, hogy milyen titokzatos a mélység? Hogy úgy tűnt fel, mintha ott alant tele volna csodákkal, csábító és borzalmas csodákkal? Vagy megfigyelted-e már, amikor a víz, mint folyam zúgva rohan és egyre csak zúdul és zúg? Vagy amikor a forgatag kering, örvénylik és magával húz? Ez olyan erővel nehezedik az ember kedélyére, hogy úgy kell magát kiszakítania annak hatalmából. Titokzatos a víz. Egyszerű, átlátszó, önzetlen, készen arra, hogy tisztára mossa mindazt, ami bepiszkolódott, és felüdítse a szomjazót. És ugyanakkor kifürkészhetetlen, nyugtalan, telve talánnyal és erőszakkal, s pusztulásba akar rántani. Találó képe azoknak a titokzatos ős-okoknak, amelyekből az élet fakad és a halál integet felénk; képe magának az életnek, amely olyan világosnak tűnik fel és ugyanakkor mégis olyan rejtvényszerű. Így azután értjük, miért teszi meg az Egyház a vizet az isteni élet, a kegyelem jelképének és hordozójának. A keresztségből egykor új emberként jöttünk elő, ,,újjászületvén vízből és Szentlélekből”, miután a régi ember a vízben elpusztult, meghalt. És keresztvetéskor meghintjük homlokunkat és mellünket, jobb és bal vállunkat ,,szentelt vízzel”, az őselemmel, azzal a rejtvényszerű, tiszta, egyszerű és félelmetes elemmel, amely a természetfeletti értelemnek, a kegyelemnek jelképe és eszköze. Az Egyház, amikor megszentelte, megtisztította a vizet. Megtisztította azoktól a sötét hatalmaktól, melyek benne szunnyadnak. Ez nem egyszerűen üres szó! Akinek érzékeny a lelke, már megérezte ezt, megérezte a természeti erő varázshatalmát, amely kitörhet a vízből. És pusztán csak természeti ez az erő? Nem egyszersmind valami sötét, természeten kívüli valóság is? A természetben, annak minden gazdagságában és szépségében ott van a rossz is, a démoni is. A lelket eltompító városi élet az oka annak, hogy az embereknek sokszor már nincs is érzékük ez iránt.

    De az Egyháznak megvan az érzéke és ezért, ,,megtisztítja” a vizet minden istenellenességtől, és ,,megszenteli” azt, kérve Istent, hogy tegye kegyelmi erejének eszközévé.

    Ha már most a keresztény belép az Isten házába, meghinti a homlokát, mellét, és vállait, vagyis egész mivoltát a tiszta és tisztító vízzel, azért, hogy megtisztuljon a lelke. Nem szép dolog-e ez? A kereszt jelében hogy egymásra találnak itt a tisztaságra vágyódó ember meg a megváltott természet és  kegyelem!

    Vagy ott van az este. ,,Az éjjel senkinek sem barátja” – tartja a közmondás. Van valami igazság benne. Mi a világosság számára vagyunk teremtve. Mielőtt az ember átadná magát az alvásnak, a sötétség hatalmának, amelyben kialszik a napvilág és az ember öntudata, a kereszt jelével és szenteltvízzel jelöli meg magát, a megváltott, a bűntől megtisztult természet jelképével: Isten óvja meg minden sötéttől! Hasonlóképpen cselekszik reggel is, amidőn újra felkel az álomból, az öntudatlanság sötétségéből és újra kezdi életét. Ez a szenteltvízzel való meghintés mintegy emlékezés arra a szenteltvízre, amelyből a keresztségben kelt fel Krisztus világosságára. Ez is igen szép szokás. Itt is a kereszt jelében találkozik a megváltott lélek és a megváltott természet.